A költségvetés azonban további, Pataki Csaba szenátor által „sci-fi beruházásoknak" nevezett tételtől sem mentes. Megtudhatjuk például, hogy a kormány 8,5 millió lejjel támogatja a prefektúra épületét (hogy új építéséről van-e szó, az nem derül ki), de csak 2017 után. Szintén 2017 utánra ígér a Ponta-kabinet 608 millió lejt a kerülőút megépítésére. Erre a következő esztendőben egyetlen lejt sem különítettek el, mint ahogy idén sem. Pedig hányszor hallhattuk, hogy a pénz már megvan... Hogy 2017-ig ráadásul törvényhozási választások is lesznek, láthatóan az sem zavarja a kormány tagjait.
Jelentős beruházás, amire Szatmár megye jövőre kormánytámogatást kap, kettő van: Nagykároly kerülőútjára 31,5 millió lejt (tavaly ez az összeg 38,3 millió volt), a halmi határátkelőhely modernizálására és kiépítésére pedig 4,5 millió lejt. A törvényszék omladozó épülete számára 285.000 lejt biztosít a költségvetési törvény.
Minderről csütörtök délelőtt Pataki Csaba szenátor, Erdei István és Kereskényi Gábor parlamenti képviselő számolt be az RMDSZ szatmárnémeti székhelyén megtartott sajtótájékoztatóján.
Erdei, aki a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja, kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a kormány kevéssel a költségvetési törvény bemutatása előtt módosítja az adórendszert, új adókat vezetve be. Majd, anélkül hogy ismerné ezek következményeit, máris beszámítja a költségvetésbe. Ezt tette idén tavasszal a mezőgazdasági adóval és novemberben az építkezési adóval. Szintén kifogásolta, hogy a parlamenti frakcióknak két nap állt rendelkezésükre a módosító indítványok megfogalmazására és benyújtására, két nap alatt hallgatta meg a kormány a minisztereket, ugyanennyi időt kapott a két ház pénzügyi bizottsága, majd 20 óra alatt megvitatták a közel tízezer oldalas dokumentumot. „Ezt a költségvetést nem elfogadta a parlament, hanem átvitték a parlamenten", fogalmazott a képviselő.
Az ellenzék összesen közel tízezer módosító indítványt nyújtott be, ebből írd és mondd: 15-öt fogadott el a parlament - ám ezek többsége csak fogalmazási hibák javítása volt. Az RMDSZ-frakció 85 indítványt nyújtott be, többségük helyi érdekeltségű volt. Az általános érvényűek között szerepelt, hogy az évek óta problémát jelentő, a fogyatékkal élők gondozóinak teljes éves fizetését biztosítsa a költségvetés, ne csak a 75%-át. Ám ezt ugyanúgy nem fogadta el az USL, mint hogy 40%-kal emeljék meg a községi és helyi érdekeltségű utak karbantartására fenntartott összeget - ekkor érné el ugyanis a 2012-es szintet. Az RMDSZ kérte továbbá, hogy 25%-kal emeljék az önkormányzatok támogatását is, mivel rengeteg kis, csekély bevétellel rendelkező önkormányzat az év végére már számláit sem tudja fizetni - ám ez a kérés is üres fülekre talált.
Mint ahogy eredménytelen maradtak azok a helyi érdekeltségű kérések, mint a harmadik Szamos-híd megépítésének támogatása, a kerülőút finanszírozása vagy a már megkezdett rehabilitálási, modernizálási munkálatok befejezése több megyei iskola esetében.
Erdei a román költségvetés egy anomáliájára is felhívta a figyelmet. Noha bizonyíthatóan 2,2 - 2,5%-kal nőtt a gazdaság az idén, az állam adóbevételei viszont csökkentek. Szerinte ez egyértelműen az Adó- és Pénzügyi Hivatal felelőtlen átszervezésére vezethető vissza. Nőtt viszont az elmúlt évben az állam adóssága, amely jelenleg eléri az egy éves nemzeti össztermék 36%-át. „A helyzet az, hogy az USL egy évvel ezelőtt megnyerte ugyan a választásokat, de elfelejtett kormányozni. Az elmúlt egy évben egyetlen igazán fontos törvényt alkottak, a decentralizációról szólót, ám az távolról sem teljes", vonta le a konzekvenciákat Erdei.
Évértékelő helyett
„Igyekeztünk konstruktív ellenzéki pártként tenni a dolgunkat. Erről sokat elmond, hogy az RMDSZ az egyetlen olyan párt, amely írásos dokumentációt tett le a decentralizáció kapcsán. Erőinket igyekeztük arra fordítani, hogy megvédjük az elmúlt két évtizedben megszerzett jogainkat", fogalmazott a sajtóértekezleten Pataki.
A Szatmár megyei RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet, hogy 2013-ban „Brassótól északra semmilyen jelentős beruházásra nem volt pénz. Ez a munkálatok leállításának, felfüggesztésének és a szerződések felbontásának éve volt".
A szenátor szerint a kormány nem tett mást, mint legjobb esetben is folytatta a már megkezdett beruházásokat. „Ugyanez történt helyi szinten Szatmár megyében is, ahol a Szatmárnémeti - Szatmárudvari - Apa útvonal az egyetlen, amit a megye jelenlegi vezetői kezdtek el, ám egy év alatt nem tudták befejezni".
Pataki kitért a parlamentben zajló eseményekre is. „A törvénytervezetek előkészítetlenül kerülnek elénk. Valószínűleg az idei volt a sürgősségi kormányrendeletek rekordéve. Mindez olyan körülmények között, hogy a kormánynak 70%-os többsége van. Legalábbis papíron. A gyakorlatban ugyanis kicsit másként fest a dolog: ott azt látni, hogy az egyik fél igyekszik keresztbe tenni a másiknak. Ha az egyik valamit kezdeményez, akkor a másik vagy nem szavazza meg, vagy nem vesz részt a szavazáson".